2010. március 30., kedd

Hastánc és wellness

SHÉ - Az egészséges életünkért: a "jó-létért"

A wellness kifejezés már beépült a köztudatba, de tényleg ismerjük jelentését?

Általános értelemben a wellness egy olyan állapotot, amelyben az ember jól érzi magát, és elkerüli a betegségek kialakulását. Vagyis a test és lélek egyensúlyát jelenti.

Ez a szemléletmód már régóta létezik. Gyökereit már az ókorban is megtaláljuk, ahol a jó közérzet és kondíció megteremtésére is törekedtek.
A Wellness kifejezést - melynek jelentése: „érezd jól magad” - Dr. Halbert L. Dunn alkotta meg 1950-ben, de a modern szemléletmód csak a 1970-80-as években indult el az Egyesült Államokból.

Számos hotel és szálloda segített a wellness szemléletmódjának elterjedésében, ezzel is növelve szolgáltatásaink színvonalát. Ez olyan népszerűvé vált, hogy magát a wellness-t sokan ilyen jellegű szolgáltatásokkal azonosítják. A wellness kifejezés marketing eladási eszközzé is vált, mint valami márka név. Számos terméknél "varázsszóként" működik.

De a wellness nem szállodai szolgáltatás és termékek eladásához kapcsolódó elnevezés!

A wellness egy holisztikus életszemlélet, egy egészségtudatos életmód, amely közérzetünket javítja, fizikális fittségre és lelki egyensúlyra ösztönöz. Másként fogalmazva tudatos egészségmegőrzés, kiegyensúlyozott és aktív életforma.

És mit tehetünk a „ jó-létért”?

Az egészségünk tudatos megőrzését, a szervezetünk méregtelenítést, a rendszeres testmozgást, a minőségi táplálkozást, relaxációt és stresszoldást, szépségápolást, a szellem és a lélek gondozását, a káros szenvedélyek mellőzését, a túlzott gyógyszerfogyasztás elkerülését, és a természetközelséget.

Számos megoldás közül választhatunk mindezek elérésére, nincsenek szigorú szabályok és kötöttségek, hogy csak egy pár példát említsek: masszázs, szauna, fürdők, aromaterápia, homeopátia, kineziológia, Beach-virágterápia, biofizikai orvoslás. Ide tartozik a napfény a pihenés, és egy-egy jó séta a szabadban. Testmozgások közül nem kell megerőltető mozgásokat választani, mert igen hatékony a jóga, Pilatesz, Tai-Chi, Csi- kung. Ami pedig igazán közel áll a nőkhöz, az a hastánc.

A hastánc egy csodálatos lehetőség, de nem mindegy hogyan is csináljuk. A divat lehetővé tette, hogy sokan megismerkedjenek vele. De amennyit segített, ugyan annyit ártott az eredeti lehetőségeinek, és az ősiségének. Mindenki elmondja róla, hogy improvizatív tánc, de nem így tanítják és művelik. (Sajnos már a keleti országokban is, egyre kevesebb helyen, mert show-tánccá formálódott ott is). A bemutatók és a színpadi fellépések miatt ugyanis koreografálni kell. Aki egyszer belefolyik a koreográfiák világába, még ha olykor-olykor improvizál is, már nem igazán tudja testét a tiszta energiák megélésével mozdítani. „Kifelé” táncol, a test mozdulatisága a lényeg, és ezt utólag tölti fel - jó esetben- érzelmeivel. Ez egészen más, mint amikor a test természetes mozdulatait ismerjük meg, az energiák szabad áramlásával, és ezt harmonizáljuk a zenével tánccá. Ez is a SHÉ szemléletmód egyik lényege, a tánccal kapcsolatban.
A „jó-létünkért” vannak olyan dolgok, amit csak szakember segítségével lehet alkalmazni, de érdemes a mindennapjainkba is megkeresni a lehetőségeket.

Sőt! A hétköznapjainkban a leginkább!

Ebben is segít a SHÉ szemléletmód, az az Életstílus Életérzés Életforma, mely tökéletesen illeszkedik a wellnes-hez. A SHÉ és a wellness is a természetközelit hirdeti, a tiszta forrásokra találást.

A SHÉ egy energia és egy szemléletmód is egyben, mely túlmutat a wellness-en, mert fontos része még az erotika, a szexualitás, a mindezekkel átitatott mozgásforma, és tánc. Valamint az ezotériával és spiritualitással is kapcsolatban van.

A SHÉ küldetése

> Visszatalálás a természethez és természeteshez
> Egészségtudatos életmód, kiegyensúlyozott és aktív életforma
> Egyre magasabb szintű életminőség megteremtése
> A szépség mesterkéletlen állapotának megtalálása önmagunkban
> Hétköznapjaink csodáinak felismerése és magunkba engedése
> Életörömmel telített átlényegülés testben és lélekben
> Kifinomult érzékelés minden érzékszervünkkel és azokon túl is
> Színlelések helyett őszinteség és emelkedettség az erotika hullámain
> Magabiztosság, a lényünkből kiáradó szépség megélésével
> Önkifejezés mesterfokon
> Nőiesség, ami felébreszti a másik nemben az érzéki Férfit
> Természetes, ugyanakkor átütő szexuális kisugárzás
> Szabad szárnyalás, felszabadultság a szerelemben
> Egység és egyesülés – Jinben a Jang és Jangban a Jin energiák átélése
> A Férfi és a Nő méltó helyére kerülése a szerelem oltárán
> A szerelem és a szexualitás gyönyöreinek legmagasztosabb átélése
> Lendület, szenvedély az élet-, és lélek-táncainkban
> Az Isteni minőség megtapasztalása és élvezete az élet minden területén

>Széppel teremteni a szépet<

Mindenkinek szép és eredményes „visszatalálást” kívánva, szeretettel
ShámiVamisz

Ajánlott irodalom: Nők Lapja Cafe cikk
Ideál Magazin cikk

SHÉ szemlélet és DVD, CD kiadványok: www.she3e.com
Tánctanítás: www.shami.hu

Fotók: Vajda János

2010. március 23., kedd

Lélektánc

Lélektáncaink...

Visszatalálva a Tiszta Forráshoz, lelkem csendjében figyelem a testem. A középpontomból, a nyugalmi helyzetemből indulok, és ide térek vissza. Csak így lehetséges.

Minél közelebb kerülök a középpontomon keresztül belső egyensúlyomhoz, megtalálva a stabilitást, egyre inkább harmóniába kerülök önmagammal és a természettel. Mozdulataim így lesznek belülről fakadóak, tiszták és őszinték. És ha őszinte, akkor igaz, és amikor igaz, akkor szép. Teremtünk és alkotunk, széppel - a szépet…

Testemen nem uralkodni akarok és legyűrni a mozdulatokkal fizikális korlátaimat, hanem átadni magam a testem kínálta lehetőségeimnek lelkem rezdüléseivel mozdulataimban. Nem vezetve lenni, utasításoknak eleget téve, hanem önnön valónkban felismerni a lényeget, különbséget téve a hamistól, a látszattól.

Nem azért ismerem meg a testem mozdulataim által, és tanulom a táncot, hogy szereplési vágytól vezérelve megmutassam, amit tudok. Azért teszem, hogy önmagammal és a Világgal harmóniába kerüljek. Nem megfelelni akarok, nem elismeréseket akarok, hanem átélni, és minden pillanatában teljességgel „benne lenni” ebben a harmóniában, őszintén. Úgy ahogy vagyok, és az aki vagyok. Hazugságoktól mentes.

A természet részeként megtalálni hitünk, és ebben felismerni önnön valónk, akkor ennek az összhangnak a visszatükröződése lesz a tánc. Lélektáncaink…
Nyitottá válni a szépségre és minden lehelet finom jelzésére, ami körbevesz bennünket, hogy érzékenységünket áthassa a szeretet és a sóhajtásba beleszőtt álmok világa lelkükben, hogy átélhessük, és magunkba engedjük gyönyörteljes valóságát.

Ahogy megmozdítom a vállam, karom, lábam, ahogyan ringatom a csípőm magában hordozza a teremtés tökéletességét, az Istenit. Gyönyörűséggel tölt el, hogy megadatott kifejeznem mozdulataimmal. Mindig hálás vagyok érte.

Ezt a csodát segítek Neked felfedezni, mert ez a lehetőség Benned is ott van, ezt átélni, megadatik. Csak el kell indulni, felfedezni Lélektáncaid, és felismeréseiddel, átéléseiddel eljuthatsz - nemcsak a táncaidban, hanem életed minden pillanatában - a Tiszta Forráshoz.

…keresgéltem jobb szavakat, de nem találtam, mint ezeket: hidd el, megéri…!

Tánctanítás: ShámiVamisz
DVD, CD: shé3é

Fotó: Vajda János

2010. március 19., péntek

Lélek-tánc

Lélek-táncaink...

Lelkünket nem választhatjuk szét gondolatainktól, cselekedeteinktől, még akkor sem, amikor tudatunk erősebben motiválja. Bármit is teszünk, vagy nem teszünk, érzelmeink nélkül nem történhet. Akármilyen is, de ott van, jelen van.


Lélek-táncainkban lépkedünk előre és hátra…

…határozottan, és céltudatosan, máskor bizonytalanul. Olykor úgy érezzük, egyhelyben járunk, vagy talán visszafelé.
Lehetünk légiesen könnyedék, és minden olyan egyszerű, magától értetődő, vagy suta lépéseinkbe belegabalyodva nem találjuk meg a helyes irányt. Nem találunk rá a ritmusra, minden kusza és még a talaj is kicsúszik a lábunk alól.
Forgunk és szédülünk, elveszítjük egyensúlyunk.
Földre hullunk, és az fáj. Próbálunk újra talpra állni, és ha ez sikerült, sebeinket begyógyítva ismét táncba indulunk.

Lomha, megfontolt lépéseinket fölválthatja a játékos és szertelen. Máskor szökdécselünk, ugrándozunk huncutul, önfeledten vagy pajkosan.

Egyedül is táncolunk, máskor kéz a kézben. Van akivel összefonódva, ölelkezve.
Ezt a mámoros táncot rajongva szeretjük, és vágyjuk minden pillanatban.
Azután ki tudja miért, egyszer lehet, hogy eltávolodunk egymástól, és előröl kezdünk mindent...

…örök körforgásban, újra és újra ismételve lépéseink, az előzőkből tanulva szebbé, jobbá és boldogabbá tenni életünk…

…és mesélhetnénk egymásnak életútjaink…

Bármilyen is ez a tánc, csak ne a földet nézzük, csak ne leszegett fejjel.Mindig emelt fővel, az Ég felé, hittel és szeretettel legszebb lélek-táncainkban a Fényben.

Fotó: Vajda János

2010. március 16., kedd

Vágy a piros cipő után...


Talán már több mint harminc esztendeje, amikor elkezdtem vágyakozni egy piros cipő után... teltek az évek és sokszor próbálgattam ilyet is, olyat is, de mindig visszatettem a polcra, mert úgy éreztem, hogy egyik sem az igazi. Soha nem volt sürgető a keresgélés, a megtalálás, és az érzés egyre jobb lett, olyan meghitt, és békés nyugalmú, hogy vágyakozom valamire. Olyasmire, amit megteremthetnék magamnak, amit birtokolhatnék, de mégsem teszem. Egy állandósult társam lett ez az érzés, és engedtem, hogy szétáramoljon a lelkemben. Éreztem ahogy változik, én pedig formálódom tőle, általa.

Sokan többször rákérdeztek: miért nem veszel már végre egy piros cipőt, ha ennyire szeretnél?!

És tényleg! Miért is nem?

Nem azon gondolkoztam, hogy megfogalmazzam, mi az, ami lezajlik köztem és a piros cipő között. Nem is firtattam, csupán engedtem „jelen lenni” az életemben.

Éreztem, hogy szükségem van erre, valamit nagyon alakít bennem. Nem érte volna meg, hogy egyszerűen lecseréljem a cipővel.

Így érlelődtek meg bennem életérzések a vágyról, az álmainkról, céljainkról, a beteljesülésről, a birtoklásról, az elengedésről, a vélt és valós boldogságról.

Ez a „piros cipő” is változtatta, formálta értékrendem. Segített felismerni a fontos és nem fontos dolgok közötti különbséget, hogy mi is az, ami valójában boldogabbá teheti még az életet.

Hétköznapjaink dolgai nagy tanítóink, csak figyelni kell a jeleket, és engedni, hogy eljussunk általuk is felismeréseinkhez.

...és nincs piros cipőm…mégis nekem van a legtöbb a világon…mert mindegyiket megcsodálhatom …:))) de már rég nem a cipő fontos…hanem amire megtanított az annál inkább

2010. március 12., péntek

Tarts velem!


Kedves Látogatóim!

Nagy örömmel teszem meg kezdeti lépéseimet a blogozás világában. Remélem, hogy az általam bemutatott képek és írásaim minden szeretetre és szépre szomjazónak felüdülésére szolgál. Kíváncsian nézek meglévő kapcsolataim ilyen irányú színesítése és az újak megteremtése elé. Sok szeretettel várom véleményeiteket is, amivel ezt az oldalt minél gazdagabbá tehetem.

Shámi

Napszakok mezsgyéjén (Fotó: Vajda János)